Skip to main content

Barta Zsuzsanna (klinikai szakpszichológus, anya-magzat kapcsolatanalitikus) írása

Habár első olvasásra talán furcsának tűnhet az elnevezés, azonban az anya-magzat kapcsolatanalízis nem jelent mást, mint a perinatális pszichológián belül egy olyan irányzatot, mely kifejezetten az anya és a magzat közötti kapcsolatra, annak (ki)építésére helyezi a hangsúlyt. Külön érdekessége, hogy a módszert az 1990-es években két magyar pszichoanalitikus, Raffai Jenő és Hidas György dolgozták ki.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis egyaránt alkalmazható prevenciós és terápiás céllal is, tehát minden kismama számára ajánlott lehet. A módszer lényege, hogy hozzásegíti az anyát a várandósságával kapcsolatos esetleges belső konfliktusainak a rendezéséhez, s mindemellett a relaxált állapotban elmélyülő, befelé forduló figyelem segíti a kismamát abban is, hogy felvegye a – természetesen is meglévő – kapcsolatát születendő gyermekével, méhével. Ez azért különösen fontos, hiszen a születésre-szülésre nem elegendő csupán a „gyakorlatban” felkészülni (pl. szülési tervvel), hanem lélekben is meg kell ágyazni az elkövetkezendő eseményeknek és időszaknak.

Elméleti hátterét tekintve a módszer abból indul ki, hogy a magzat intelligens, érző lény, egy „kész kis ember”, akinek saját személyisége van, s akivel éppen ezért érdemes aktív, tudatos kapcsolatot építeni. Ennek igazságát pedig nem csak az édesanyák gyakorlati tapasztalta támasztja alá, hanem a témában végzett újabb kutatások eredményei is azt igazolják, hogy a magzat méhen belül tapasztalt jellemvonásai élethosszon átívelők, tehát a születést követően is jellemzőek lesznek a babára (ilyenformán tehát a méhen belüli és kívüli életet folytonosnak tekinthetjük).

Az erre a módszerre nyitott várandós anyák (és apák, ha együtt érkeznek) az anya-magzat kapcsolatanalízis révén célzottan betekintést nyerhetnek a méhen belül fejlődő babájuk világába. Mindemellett pedig segíthet csökkenteni a szülészeti komplikációk valószínűségét is azzal, hogy időt és teret ad a gyermekvárással, szüléssel és szülővé válással kapcsolatos érzelmi problémák és a sokszor tudattalan szorongások feldolgozására. A folyamat során a szülő(k) saját gyermekkorából származó élményei is előkerülnek, ezáltal lehetőséget kínálva a saját családon belüli, generációkon keresztül átöröklődő minták felismerésére és azok megtörésének lehetőségére. A saját gyerekkori élmények átdolgozása révén a terápiás térben tehát a rossz mintázatok felülíródhatnak, és így azok nem törvényszerűen „szállnak tovább” a következő nemzedékre.

A kialakuló párbeszéd az anya és a magzat között mind a két fél számára gyümölcsöző, különleges élmény és tapasztalás. Az interakció egyrészt fejlesztő hatású a babára nézve, ugyanis így képessé válhat arra, hogy az anya visszajelzéseinek hatására fogalmat alkosson önmagáról, másrészről pedig az anya kisbabára vonatkozó benyomásai is egyre pontosabbá válhatnak. Ez utóbbi hozzásegítheti az anyát ahhoz, hogy a baba igényeihez még inkább illeszkedően tudjon reagálni.
A kötődés mentén szerveződő tapasztalatok a baba tanulási és emlékezeti képességeit is mind fejlesztik, míg az átélt pozitív élmények kimunkálhatják a szülői identitást, megerősíthetik a szülői kompetenciaérzést, ezzel is támogatva a szülés körüli és utáni időszak kihívásaiban való helytállást.

Mikor érdemes anya-magzat kapcsolatanalízisre jelentkezni?
Kismamaként is számos téma merülhet fel, mellyel érdemes lélektani értelemben dolgozni, pl.:

  • felkészülés a szülés-születés folyamatára
  • egymásra hangolódás, magzattal való kapcsolat elmélyítése
  • várandósság alatt megjelenő félelmek, szorongások, esetleges bűntudat kezelése
  • magzat személyiségének, temperamentumának megismerése
  • kizárólagos idő a magzatra, családba integrálás
  • nem tervezett várandósság
  • előző magzati veszteségek feldolgozatlansága
  • lombik vagy donor programhoz lelki támogatás
  • VBAC-ra (császármetszés után hüvelyi szülésre) készülés
  • otthonszülésre készülés
  • egyedül vállalt gyermek
  • a várandósság során fellépő funkcionális zavarok (pl. farfekvés, vérzések, méhlepény-rendellenességek, fenyegető koraszülés, veszélyeztetett várandósság)
  • ikervárandósság esetén, ha egy magzat marad (ikervesztés)
  • a családi történetben előforduló szülés körüli komplikációk, családi kapcsolatrendszerben fennálló zavarok, stb.

Az anya-magzat kapcsolatanalízis tehát egy izgalmas élmény, amely amellett, hogy segít felkészülni az anyaságra és támogatja a magzattal való összehangolódást, személyiségfejlődésünkhöz és önismeretünkhöz is nagyon sokat adhat.