Mit nevezünk meddőségnek?
A meddőség alapvetően egy orvosi diagnózis, melyről akkor beszélhetünk ha egy pár esetében rendszeres, fogamzásgálás nélküli nemi élet mellett 12 hónap után sem következik be várandósság.
A meddőség kifejezés tehát aktuális állapotra utal, nem pedig a természetes úton történő fogantatásra való képesség teljes hiányára. Könnyen előfordulhat, hogy bizonyos életmódbeli változtatások, hormonszintek vagy egyéb értékek megfelelő beállítását követően a kezdetben meddő párnak végül beavatkozás nélkül születik gyermeke.
Elsődleges és másodlagos meddőség
Ha a meddőségről beszélünk, az esetek legnagyobb részében az elsődleges meddőséggel foglalkozunk, vagyis azzal az esettel, amikor a párnál az első közös gyermek érkezése ütközik nehézségekbe.
Fontos ugyanakkor tudni azt is, hogy meddőség nem csak ekkor fordulhat elő, hanem azután is felléphetnek problémák a teherbeeséssel, hogy egy párnak már korábban sikeresen született gyermeke. Ez utóbbit másodlagos meddőségnek nevezzük.
Mennyire gyakori a meddőség?
A WHO adatai alapján világviszonylatban a meddőség 186 millió embert és 48 millió párt érint.
Mik a meddőség leggyakoribb orvosi okai?
Gyakori tévhit, hogyha nem jön össze a baba, akkor az ok kizárólag a női oldalon keresendő, vagyis, hogy a női partner testi (vagy épp lelki) problémái azok, amelyek megakadályozzák a sikeres fogantatást. A valóság azonban az, hogy az esetek 50%-ában csak a férfi partner, vagy a férfi partner is érintett a meddőségi problémákban.
A leggyakoribb orvosi okok a meddőség hátterében a női oldalról általánosságban a petefészkek, a méh vagy a petevezeték rendellenességei, illetve a hormonrendszer zavara. Férfiak esetében pedig az esetek többségében a spermiumok nem megfelelő száma, alakja vagy mozgása okozza a problémát, illetve a sperma ürítési rendellenessége.
Mindemellett előfordulhat olyan eset is, hogy a pár mind a két tagjánál fennáll valamilyen teherbeesést nehezítő tényező, valamint összeférhetetlenségi problémák is lehetségesek.
