Skip to main content

A reprodukciós nehézségek sorozatos kihívások elé állítanak minket, mely kihívások egy részével ugyan előre számolunk, amikor belevágunk a kezelések és vizsgálatok folyamatába, a problémák egy része azonban megjósolhatatlan, s így nem is tudunk rájuk előre felkészülni. Ezek a nehézségek érinthetik a párkapcsolatunkat, adódhatnak az orvosi beavatkozásokból, de egy sikeres teherbeesést követően a várandósság alatt is előkerülhetnek, hiszen a terhesség nem az út végét, csupán annak egy várva várt állomását jelenti.
Az egyik, ha nem a legnagyobb megterhelést ebben az időszakban a veszteségélmények jelentik, például egy sikertelen beültetést vagy vetélést követően. Ezek az élmények nem csak a testünkre, hanem a lelkünkre is kifejtik hatásukat, komoly szenvedésnyomást okozva ezzel az anyaságra vágyó nők számára.
Ha a mentális egészségünk támogatásáról van szó, és úgy érezzük, hogy egyedül már nem tudunk kellő képen megküzdeni a minket érő kihívásokkal, érdemes szakszerű segítséget keresnünk. A pszichés támogatásnak már számos formája elérhető, melyek az alkalmazott módszertanban és a terápia mélységében is eltérőek lehetnek (ezekről érdemes alaposan tájékozódunk, akár konzultációs alkalmat kérnünk). Mindemellett – állapotunktól függően –bizonyos esetekben a gyógyszeres terápia is indokolt lehet, azonban ennek eldöntése minden esetben az orvos feladata.
Basirat és munkatársai 2022-ben publikált kutatásukban meddő nők körében vizsgálták meg azt a kérdést, hogy vajon a pszichoterápia, vagy a gyógyszeres kezelések működnek-e hatékonyabban az esetükben, melyiktől várható inkább javulás a mentális jóllétben. A vizsgálatba olyan nőket vontak be, akik többszörös vetélésen estek már át, illetve akiknél az előzetes vizsgálatok alapján depresszív tünetek is kimutathatóak voltak. A résztvevőket ezt követően 3 csoportra osztották:

  •  az egyik csoport csoportos pszichoterápiában részesült (ezen belül CBT-ben, vagyis kognitív viselkedésterápiában),
  • a másik csoport farmakoterápiát, vagyis gyógyszeres kezelést kapott (szertralin tartalmú gyógyszer formájába),
  • a kutatás harmadik csoportját (az ún. kontrollcsoportot, vagyis viszonyítási csoportot) pedig olyanok alkották, akik a vizsgálat alatt nem kaptak semmilyen megsegítést.

A kutatók a pszichoterápiás és gyógyszeres kezelések befejeződése után ismét felmérték a résztvevők pszichés állapotát. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a pszichoterápia, mind pedig a gyógyszeres kezelés hatékonyan segítette a résztvevő nők számára a depresszív tünetekkel való megküzdést. A kezeléseket követően tehát mind a két terápiás eljárás esetében javulás mutatkozott a pszichés állapotban, a legnagyobb javulást azonban azok a nők tapasztalták, akik a csoportos pszichoterápiás ellátásban részesültek. Fontos kiemelni továbbá azt is, hogy bármilyen kezelést is kaptak a résztvevők, nem csak önmagukhoz képest javult a mentális jóllétük, hanem a kontroll csoporthoz képest is, tehát azokhoz viszonyítva, akik semmilyen kezelést nem kaptak. Ez utóbbi eredmény egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogyha úgy érezzük megakadtunk, eddigi megküzdési stratégiáink már nem elegendőek, akkor mindenképp érdemes segítséget keresnünk.

Na de miért hozott jobb eredményt a pszichoterápia?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elsőként érdemes tisztában lennünk a gyógyszerek és a pszichoterápiák hatásmechanizmusával, vagyis azzal, hogy pontosan hogyan fejtik ki a hatásukat.

Gyógyszerek
A pszichofarmakonoknak (vagyis az olyan gyógyszereknek, melyek terápiás hatásukat a központi idegrendszerre fejtik ki) számos fajtája létezik, alkalmazásuk orvosi javaslat alapján mindig az adott problémához illeszkedve történik. Közös bennük azonban, hogy mindegyik gyógyszer célja az ingerületátvivő anyagok (ún. neurotranszmitterek) működésének szabályozása az idegrendszerben. A neurotranszmitterek olyan hírvivő molekulák, amelyek lehetővé teszik az idegsejtek (és így az egyes agyterületek) közötti kommunikációt, ezáltal megadva többek között pszichés működésünk biológiai alapját. A neurotranszmitterek működésének szabályozásával általános hangulati állapotunk kiegyensúlyozottabbá válhat, közérzetünk javulhat.
Az említett kutatásban használt szertalin tartalmú gyógyszer például a szerotonin nevű neurotranszmitteren keresztül fejti ki antidepresszív hatását. A szerotonin szerepet játszik a táplálékfelvételben, a szexuális aktivitásunkban, s nem utolsó sorban hangulatunk alakulásában is. A szertalinnak köszönhetően az idegrendszer kevesebb szerotonint „fogyaszt el” (tehát több marad), ezáltal segítve elő a jobb kedélyállapot kialakulását.

Pszichoterápiák
A pszichoterápiák hatásmechanizmusát kétség kívül sokkalta nehezebb vizsgálni, mint a gyógyszerekét, azonban egyre több adatunk van arra vonatkozóan, hogy a pszichoterápia által is képesek lehetünk agyunk aktivitásának megváltoztatására, és az idegsejt hálózatának újrahuzalozására.
De mégis hogyan érhetők el ilyen változások „szimplán” beszélgetéssel? Erre a választ Sarah Gingell Ph.D adja meg nekünk.

1. A terápiás tér egy olyan környezetet teremt, ahol a nehézségeinkkel való szembenézés mellett lehetőség nyílik a tanulásra is, ami idegrendszeri szinten nem jelent mást, mint új agyi kapcsolatok kiépülését, vagyis az idegsejtek közötti összeköttetések „újrahuzalozását”. Az agyunk – életkoronként eltérő mértékben ugyan – de képes a változásra (ezt nevezzük neuroplaszticitásnak), s a terápia során például mind a szociális tanulás (amikor a terapeuta viselkedéséből, reakcióiból tanulunk), mind pedig a terápiás munka (amikor megdolgozzuk saját problémánkat, elakadásainkat) ezt a változást, fejlődést segíti elő.

2. A terapeuta a segítségünkre lehet abban, hogy megtaláljuk azt az optimális állapotot, amikor a szorongás és a stressz még nem annyira magas, hogy az beszűkítené a gondolkodásunkat és akadályozna az önmagunkkal való munkában, de nem is annyira alacsony, amikor már érdektelenek vagyunk a problémák iránt (akár azért, mert annyira megoldhatatlannak érezzük őket). Ennek az optimumnak a megtalálása jelenti a kulcsot ahhoz, hogy az idegrendszerünket olyan „fokozaton tudjuk pörgetni”, amikor a leginkább alkalmas a változásra.

3. A segítő szakember mint egy jó szülő, érzelmi biztonságot nyújthat a számunkra, s ezzel együtt pedig fejlődhetünk saját érzelemszabályozásunkban is, amely szintén agyi működéshez kötődő funkció (pl. amygdala). A meddőség számos nehéz érzéssel, például dühvel, kétségbeeséssel, bűntudattal jár együtt, melyek „kezelésére” nem biztos, hogy rendelkezünk megfelelő stratégiákkal, eszközökkel, a pszichoterápia által azonban megtanulhatjuk mederben tartani (regulálni) ezeket az érzéseket, s megtalálni a legmegfelelőbb módját ezek levezetésére.

4. A terápia segíthet gondolataink és érzelmeink pontos azonosításában is, ezek összekapcsolásában, s biológiai szinten tulajdonképp az egyes agyterületek összhangjának megteremtésében. Ha értjük saját reakcióinkat, sokkal könnyebben tudunk változtatni azokon.

5. A pszichoterápia során továbbá azok a berögződéseink, hiedelmeink, automatizmusaink is felülíródhatnak, melyek korábbi tapasztalataink során épültek be a gondolkodásunka, s melyek sok esetben inkább károsak a számunkra, szorongatóan és gátlóan hatnak ránk (pl. Nem tudok megfelelni az elvárásoknak).

A pszichoterápiának tehát számos pozitív hozadéka lehet, nem csak az aktuális krízisek (pl. nehezített gyermekvállalás) kapcsán, hanem az általános mentális egészségünk szempontjából is. Bátran merjünk segítséget kérni, lehetőleg minél hamarabb, ne várjuk meg, hogy szorongásaink, negatív érzéseink eluralkodjanak rajtunk. Ahogy a testi egészség, úgy a lelki egészség szempontjából is nagyon nagy jelentősége van a prevenciónak, vagyis a megelőzésének.
Egyúttal ne ijedjünk meg a gyógyszeres kezelésektől sem. Habár ez elsőre riasztónak tűnhet, ugyanakkor megfelelő orvosi kontroll mellett a gyógyszeres támogatás (ideális esetben a pszichoterápia kiegészítéseként) hozzájárul az idegrendszer stabilitásának helyreállításához, s ennek révén egy olyan lelkiállapot megteremtéséhez, amikor valóban képesek vagyunk a belső munkára, új megküzdési stratégiák kidolgozására, az erőforrásaink megtalálására. A pszichoterápia olyan kulcsokat adhatnak kezünkbe amelyekkel tartós változások elérésére lehetünk képesek.

Forrás:
Basirat Z, Kheirkhah F, Faramarzi M, Esmaelzadeh S, Khafri S, Tajali Z. Pharmacotherapy or psychotherapy? Selective treatment depression in the infertile women with recurrent pregnancy loss: a triple-arm randomized controlled trial. Int J Fertil Steril. 2022; 16(3): 211-219. doi: 10.22074/IJFS.2021.529258.1124
Sheffler ZM, Patel P, Abdijadid S. Antidepressants. 2022 Sep 21. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan–. PMID: 30844209.
How does psychotherapy change our brains? Psychology Today. Letöltve: https://www.psychologytoday.com/us/blog/what-works-and-why/202011/how-does-psychotherapy-change-our-brains